Hazafelé Veszprémből

Nemsokára otthon( kb. 10 perc), kissé fáradtan, de az esőcseppek által megsokszorozott december esti, korai csillogást nézve....

Úton Veszprém felé

Erre az időjárásra azt mondják, hogy  nem szép, de mi mégis azt mondtuk, hogy ennél szebb decemberi nap nem is lehet.
Mi így szeretjük: szürkén, párásan, korán sötétedősen.

Este

Visszamenni egy helyre este, melyet sokkal jobban ismerek nappal, olyan, mint hóesésben visszamenni valahova. Eltakarja a sötét és  a hó a hibákat, szépnek látunk mindent, és  valami jót érzünk séta közben.
Kőszegen voltunk hétvégén, hogy megünnepeljük egy barátunk születésnapját.

To go to a place that we know better at daylight is like to go back somewhere in snow.  Darkness and snowflakes can hide anything that is ugly and we can see all nice and feel something good while we are walking. 
We spent the weekend in Kőszeg to celebrate one of our friend's birthday.

Hazafelé eső előtt - On way home before rain

Hirtelen eltűnt a maradék narancssárga az égről, és az eső elkezdett dobolni az autón.

Suddenly, the rest of the orange disappeared from the sky and the rain began to drum on the car.

Hazafelé - Coming home

Balaton

Talán az utolsó nyári kék novemberben...
Perhaps the last summer blue in November...

Telihold

Az ember miért is néz gyakran a visszapillantó tükörbe akkor is, ha nem vezet? 
A válasz: Hogy a teliholdat lássa!

Why does one often looks into a rearview mirror even if she doesn't drive?
The answer: To watch the fullmoon!

Halászlé egy halászcsárdában

Vasárnap egy jó ( magyar) halászlevet akartam enni ebédre. Tudom, hogy különböző országok hallevesei is bizonyára jók, de a gyerekkor óta ismert íz mindig a legjobb számunkra.
Tehát elmentünk egy halászcsárdába, és egyáltalán nem voltam csalódott. A halászlé jó volt, csípős volt és tele hallal, ahogy szeretem.

On Sunday I was going to eat a good ( Hungarian) fish soup for lunch. I know that all the other fish soups must be good from any other countries but the taste that we have known from childhood is always the best for us.
So we went to a fish restaurant and I was not disappointed at all. The soup was good, hot and full of fish as I like it.

Ez a vége! :-)
Here's the end! :-)

In vinum veritas

MG elutazik volt kollégát látogatni. Bort visz neki ajándékba, egy férfi a másiknak leginkább azt adja, ahogy egy nőnek virágot.Mindez lehet fantázia hiánya is, mert így legegyszerűbb, de a törődés így is benne van. Ezt kell megbecsülni.
Elmentünk bort venni, valami jót, és annyit hogy MG-nek otthonra is maradjon egy kevés, mert néha esténként ő is iszik, de csak annyit, hogy egy pohárnyi bor élvezete megkoronázza a napot.

MG is going to visit one of his colleagues and he bought wine to him as a present. If a man gives presents to a man it is very often wine, if  it is given to a woman it is mostly flowers. We can say that these ideas are lack of fantasy but we must accept it as taking care.

MG also bought himself wine, because he drinks some in the evenings to put crown on the top of the head of the disappearing day.

Naplemente

Vártunk Balatonfüreden a naplementére. Novemberben nem kell sokat várni...
We were looking forward to watching the sunset in Balatonfüred. We didn't have to wait for a long time in November...

Városom - My town 2

Városom - My town: SOPRON 1

A soproni Tűztoronyban

Tulajdonképpen kávézni mentünk a Tűztorony aljában lévő kávézóba, oda, ami alatt római kori emlékek vannak, az üvegtetőn át pedig a toronyra látni.
Megnéztük  a kávézó fotókiállítását, és olyan szerencsém volt, hogy találkozhattam a fotóművésszel, Süveg Gáborral is.
Aztán úgy döntöttünk, hogy felmegyünk a toronyba és a reneszánsz körerkélyről ránézünk a városra, az ódon házakra és azokon túlra is...

We went drinking coffee to a coffe house that is under the Fire Tower in Sopron( my town). Under the coffee house there are stones from Roman age in a museum and drining our coffee we can see the tower looking up the glass roof.
We watched a photo exibition and I was lucky to be able to meet the photographer Süveg Gábor, too.
Then we went up the tower and from the renaissance balcony we looked down the town, the old houses and also far away in the distance.

Mint minden november elseje...

Just as each of the 1st of November...

Ruston

Néha megkérem MG-t, hogy menjünk el Rustra, mert keresnem kell a részleteit. Illetve nem is kell keresnem, mert jönnek elém, ott vannak, jelen vannak a kisvárosban.
Nem lehet felróni bizonyára egy helynek, hogy túl tökéletes, de az a szerencse, hogy némi lazaság és romantika is jelen van a helyszínen, ez enyhít a tökéletességen. Akkor ez most tényleg enyhít vagy rész neki?
Stali emlegette, hogy szeretne ide eljutni, mert tőlem csak 20-25 percnyire van, és ha egyszer Sopronban lenne, akkor együtt elmennénk. 
Gondoltam Rád, mikor felnéztem az égre. 
Ruston voltam, de veled együtt már soha nem lehetek itt. 
Soha nem is voltunk. 
Nem szabad megengedni, hogy valami késő legyen.

Éttermi részletek

Mikor az étel mellett a dekorációra is figyelnek...

Vasárnapi ebéd

Ma nem főztem. 
Úgy döntöttünk, hogy bár vasárnap van,  de én mégsem főzök, éppen azért, hogy pihenés is legyen hétvégén. 
Elmentünk az egyik közeli falu ( Fertőrákos)  éttermébe ebédelni. Nézelődtünk, ettünk, ittunk, és nem siettünk.

Városomban

Jó az, ha egy jó alvás után a vasárnap délelőtti sétát, és egy kis pihentetően frissítő kávézást a saját városban( Sopronban) teszem meg, és lehetőleg nem egyedül.

Tihanyi pillanatok2

Tihanyi pillanatok1

Tulajdonképpen azért mentünk újra Veszprémből Tihanyba, hogy ott igyuk meg a kávénkat, és közben nézzük a Balatont az utolsó igazi októberi napsütésben.

Közben  a kávézóhoz el is kellett sétálni a parkolóból, és minden kis részletre figyeltem, és hálás voltam, hogy ott lehettem, mert most tanulom igazán a hálát a sorsomért, ha nem is olyan néha, mint szeretném.

És mégis...

Pihenő...

...a kedvenc benzinkutunknál. 
Ha lehet egyáltalán egy benzinkút kedvenc, de a tökmagos pogácsájuk és a kávéjuk is jó! :-)

Tihanyi levendula október 20-án

Útba ejtettük tegnap Tihanyt. 
Pihenésre vágyó, ellazult félszigetet találtunk, de a levendulák még mindig a nyarat idézték.