Tulajdonképpen azért mentünk újra Veszprémből Tihanyba, hogy ott igyuk meg a kávénkat, és közben nézzük a Balatont az utolsó igazi októberi napsütésben.
Közben a kávézóhoz el is kellett sétálni a parkolóból, és minden kis részletre figyeltem, és hálás voltam, hogy ott lehettem, mert most tanulom igazán a hálát a sorsomért, ha nem is olyan néha, mint szeretném.
És mégis...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése