Mióta MG-val vagyok sokszor megyünk át Ausztriába, és a szülőfaluja közel esik Kőszeghez. Pár perc és ott vagyunk, így gyakran használjuk  a kőszegi határátkelőt. 
A városkát így többször látom, mint életemben valaha eddig. Tetszik a régisége, a lehetőségei a jó vendéglői, éttermei. Leginkább a nyugalma, és hogy nagyon sokszor árulnak becsületkasszás módszerrel. Kiteszik az árut mellé a pénzes dobozt és az árat, aztán jöjjön aminek jönnie kell.
És jön, aminek jönnie kell, a pénz, mert még mindig működik az árusításnak ez a fajtája.
Jólesően bízom az emberekben, ha ott vagyok.
Idén sok volt a szelídgesztenye, most van a szezonja. Hamarosan veszek, és igazi lassítóként fogom enni. Lassító Petrik Adrien után szabadon az, ami sok munkával, és kevés eredménnyel jár. 
Ételben ilyen a szelídgesztenye is, lehet pucolgatni, pucolgatni, aztán jut valami a szánkba is végül.