2014. augusztus 31., vasárnap

Az Ecserin

Mikor Budapesten elhagytuk  a szállásunkat, olyan útvonalon indultunk el hazafelé, mellyel érintettük az Ecserit is. A pincér, aki elénk tette a reggelinket, még érdeklődött a programunkról, és mikor mondtuk hogy hova akarunk menni, csak hallgatott, mert hétköznap és borult idő volt. Nem akarta a kedvünket szegni, de azért annyi elhangzott, hogy megpróbálhatjuk.
Megpróbáltuk...
Kevesebben voltak mind napsütésben hétvégén, de szétnézünk, majd folytattuk az utunkat.
Régi holmik között mászkálni jó, van illatuk, történetük, és felidéznek emlékeket.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók